Gossip Girl

* Senki nem tudja mindenre a választ, és néha az a legjobb, ha bocsánatot kérünk, és magunk mögött hagyjuk a múltat. Máskor a jövőbe kell néznünk, és tudnunk kell, hogy ha azt hittük, már mindent láttunk, akkor az élet még mindig meglephet minket, és mi is meglephetjük önmagunkat.

* Az, hogy nem lehetünk együtt, nem azt jelenti, hogy nem szeretlek.

* - Próbálkozz csak. Nem tudsz elijeszteni. Sajnálattal közlöm, hogy az irántad érzett szeretetem feltétel nélküli.
- A feltétel nélküli szeretet gondolata olyannyira bizarr, mint a Fogtündér, vagy a környezetbarát vegytisztítás.

* Az irodalomban a befejezés többféle lehet. Van, hogy boldog, de van, hogy szomorú. Van, ami nem várt fordulatot hoz. Néhány könyv végén nyitva marad az ajtó a folytatáshoz, és persze vannak mesebeli befejezések is, amikor a lány megkapja hercegét. Elgondolkodtató befejezések, amiktől átértékeljük saját életünket, és a világban betöltött szerepünket. És ott van az a befejezés is, ami előre sejthető volt, mégis meglepetésként ér.

* A mézesheteknek véget kell érni, mert az nem valódi. Az igazi kapcsolat ott kezdődik, amikor megállapodtok egymás mellett.

* Néha még a minden sem elég.

* Azt beszélik, könnyű megfeledkezni a gondokról, ha jó idő van. De elég egy hűvös fuvallat, hogy visszafújja az arcunkba a valóságot.

* A fájdalomba kapaszkodunk, mert már csak ez maradt nekünk.

* Csakúgy, mint az évszakok, az emberek is képesek változni. Nem túl gyakran esik meg, de amikor igen, majdnem mindig jó. Néha a törött az, ami újra egész lesz. Néha nyitni kell az új emberek felé és beengedni őket. De legtöbbször csak egy embert érint, aki valójában fél kimutatni, mit is érez, mikor megkapja a lehetőségét annak, amit sosem remélt. És néhány dolog sosem változik.

* Vannak dalok, amiktől táncra perdülünk. Dalok, amiktől énekelni kezdünk. De azok a legjobb dalok, amik felidézik benned, amit akkor éreztél, amikor először hallottad őket. És ezzel megint összetöri a szívedet.

* A felnőtté válás egy dolgot jelent: függetlenséget. Mind vágyunk rá. Néha más embereket használunk, hogy kiharcoljuk magunknak. Néha a másikban találjuk meg. Néha a függetlenségnek ára van, és ez az ár lehet nagyon borsos is, mert a legtöbbször harcolnunk kell, hogy kivívjuk függetlenségünket. Soha nem adjuk fel és soha nem mondunk le róla.

* Habár a legtöbb ember úgy hiszi, hogy az agyunk irányítja cselekedeteinket, gyakran megesik, hogy a szívünk veszi át az irányítást. A legőrültebb dolgokra késztethet minket. De arra is rávehet, hogy új dolgokat próbáljunk. Mert ha kitárjuk szívünket, felfedezhetjük a szerelem világát, és kellemesen csalódhatunk azokban, akiket már régóta ismerünk. De sajnos a szívünk nagyon érzékeny, és mikor összetörik, minden összeomlik körülöttünk.

* Hibák, mind elkövetjük őket. Általában úgy kezdődik, hogy csupán jót akarunk, például titkolózunk, hogy megóvjunk valakit. Vagy kis távolságot tartunk attól a személytől, akivé váltunk. Néha nem is tudjuk, mekkorát hibáztunk, csak mikor már késő… Vagy időben észrevesszük, hogy jóvá tudjuk tenni. De minden hiba okkal történik, ezáltal megtanulod a leckét, amit máshogy sosem tanultál volna meg… Remélhetőleg többet nem követed el ugyanazt a hibát még egyszer.

* Néha a sors összehoz két szerelmest, csupán azért, hogy elszakítsa őket egymástól. Néha a főhős végül helyesen választ, de az időzítés mindig rossz. És ahogy a mondás tartja, az időzítésen múlik minden.

* Egy királynőnek ridegnek kell lennie. Boleyn Anna csak a szívét követte és végül lefejezték. Ezért a lánya, Erzsébet elhatározta, hogy sosem megy férjhez. Az országhoz volt hű. Nem kényszerítheted az embereket, hogy szeressenek, de elérheted, hogy féljenek tőled.

* A múltunk mindig velünk marad, és csak arra vár, hogy megkavarja a jelenünket.

* Azt hiszed, nekem nem fáj? Fáj, és sokáig fájni fog. Aztán eljön majd az a pillanat is, amikor minden fájdalom nélkül azt fogjuk mondani, emlékszem...

* Nem tudom, hogy hogyan csináljuk majd végig. Hogy látlak-e valaha újra. Valamit őrizni fogok magamban mélyen, amit soha nem veszíthetek el. Ami nem kophat el. Amit nem fest feketére semmilyen tinta. Valamit, ami láthatatlan. Valamit, amit minden egyes pillanatban éreztünk, ahogy megláttuk egymást.

* Mindketten tudjuk, hogy nem lehetünk örökké ott egymásnak, szóval a hátralévő időben - legyen az két nap vagy két évtized - azt hiszem, kedvesnek kellene lennünk egymáshoz.

* Nem tudok boldog lenni úgy, hogy tudom, te valaki mással élsz. Megölsz bennem valamit. Ami köztünk van, az nem mindenkinek adatik meg. Túl gyönyörű ahhoz, hogy elhajítsuk magunktól.

* Feladhatunk mindent és elátkozhatjuk a világot. Elbújhatunk egy sötét, kilátástalan helyen, vagy reménykedhetünk abban a leheletnyi csodában, amit mindig újra átélünk. Mert vannak még Hamupipőkék, akik a lencsét és a kötényt kalandra cserélik. Mert élnek még bátor hercegek, akik hazaviszik Csipkerózsikájukat. Talán még szeretik egymást a szépséges királyi sarjak, akik csak arra várnak, hogy megtörjön közöttük az átok, amivel a gonosz sújtotta őket. Igen, amíg létezik varázslat, lesz "Happy End" is. Jó, talán nem egyik pillanatról a másikra, de valamikor. Addig pedig bátornak kell maradni, nem szabad feladni a reményt, és főleg tilos számolni a kalóriákat.

* Az elengedés gesztusa. Mindenki úgy beszél róla, mintha a világ legegyszerűbb dolga lenne. Hajtsd ki szépen az ujjaidat, egyiket a másik után, amíg ki nem nyílik a tenyered. De az én kezem már három éve szorul ökölbe, az ujjaim elgémberedtek. Én magam is elgémberedtem. És hamarosan végleg összezárulok.

* Voltam már én is a legjobb valakinek és fordítva,
Aztán meg az ajtót basztuk egymásra úgy ordítva,
Mintha egy pillanat alatt felégett volna a világ...

* Minden férfi életében csak egy nő létezik, a többi csupán az árnyéka.

Müller Péter : Szerelemről

Valóság és álom
Szeretsz – és azt mondják rád: el vagy varázsolva. Miközben egy tévedhetetlen hang azt súgja a lelked mélyén: itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam.
Amikor szeretünk, felébredünk egymásban.
Ez a valóság.

Minden most születik
Ha valakibe régóta szerelmes vagy, és váratlanul megpillantod az utcán, úgy érzed, mintha most szeretnél bele. Nem azt mondod, hogy „Ja, ezt az érzést már ismerem!”, hanem hirtelen megdobban a szíved. Másképp szeded a levegőt…Jön!...Most mi lesz?!...Föllobban benned a szerelem!
A szerelem addig tart, amíg a társadba minden pillanatban beleszeretsz.
Az Élet forrásában nincs tegnapi víz.

Szakítás
Jó szó. Széttépődsz. Kiszakadt belőled egy másik, és viszi magával lényed legszebb és legkedvesebb részét.
Fáj. Megint fél embernek lenni és fél életet élni, és többé nem igazán boldognak lenni – ez fáj.
Házaspárok „elválnak”, mint vakolat a faltól – de a szerelmesek „szétszakadnak”.

Több mint szerelem
Ha Shakespeare folytatja Rómeó meséjét, az már nem szerelmi, hanem sorstörténet lett volna. Számkivetésben megöregedni, szegényen, három gyerekkel és egy korán öregedő, rossz fogú, csúnyácska Júliával…
Ehhez már nem szerelem kell.
Hanem szeretet.

Szerelem nélkül senki sem élhet
A szerelem az életünk főszava – s ezért benne van minden emberben.
Aki nem szerelmes, az is szerelmes, csak nem tud róla.
Abban lappang.
Néha egy életen át.
Ha mások lelkében búvárkodsz, látod, hogy még a legsivárabb, legdermedtebb és legönzőbb felszín alatt is milyen forró láva bugyog.
Olyan, mint a befagyott tó. Csak a mélyén van élet – fönt halott.

Mi a különbség a szeretet és a szerelem között?
Nem tudsz olyan közel lenni hozzám, hogy ne hiányoznál szüntelenül.
Ez csak a szerelemben van.

* Soha nem leszel számomra Csupán Csak Egy Ember. Mindig is leszel valami, valami fontos, akit sohasem fogok elfelejteni .. Emlékezni fogok rád mindig, ígérem neked. Legszívesebben átölelnélek és sohasem engednélek el, de már nem tehetem. Mert nem vagy az enyém. Ezt választottad, remélem jobb lesz neked. Az első szerelem mindig nyomot hagy a szívekben,mondják ..Én már tudom,hogy valóban így van. Meg még azt is mondják,hogy az első szerelemtől való elválás nehéz .. nem .. épp ez a nehéz,hogy sohasem válsz meg tőle..a szíved mindig felé húz, de nem szabad már úgy gondolni rá..

* - Mondd, miért olyanhoz vonzódom, akiről tudom, hogy nem jó?
- Erre éppenséggel tudom a választ. Mert reméled, hogy tévedsz; mindig, amikor olyat csinál, ami nem jó, egyszerűen nem veszel róla tudomást - és minden alkalommal, amikor meglep és jó hozzád, akkor meggyőzöd magad arról, hogy tévedsz, amikor azt gondolod, hogy nem hozzád való.

* Összesen háromféle ember képes arra, hogy az igazat kimondja: a kisgyerekek, a részegek, és azok, akik dühösek.

* Rendkívüli jelenség vagy: mikor feltűnsz, kiakasztasz, mikor nem látlak, hiányollak.

* Igazából senki nem akar különc lenni. A legtöbben észre sem veszik, hogy azok, míg már késő nem lesz a változtatáshoz. De nem számít, mennyire leszünk a végén különcök. Van rá esély, hogy vár ránk valaki az életben... persze csak akkor, ha nem lépett még tovább, mert ha kopogtat a szerelem, akkor a különcök se várnak örökké.

* A pillangók nem látják a saját szárnyaikat, így nem tudják, hogy milyen csodálatosan néznek ki; ez az emberekkel is így van. Ezért van szüksége mindenkinek legalább egy igaz társra az életben: hogy megmutassa a másiknak, mennyire gyönyörű valójában.

* Az vagyok, akitől mindig az igazat kapod, nyersen, tömören, akkor is ha fáj... Az vagyok, aki dinamizmust, színt visz az életedbe és nehezen felejthető emlékeket őrzöl majd utánam... Az vagyok, akire nem tudsz haragudni, mert 1 mosolyommal "leveszlek a lábadról" ... Az vagyok, aki mindig figyel Rád, akivel bármit megoszthatsz, és aki addig nyughatatlan míg nem segít rajtad, és újra mosolyogni nem lát... Az vagyok, aki mélyen, tiszta szívvel, önzetlenül, önmagadért fog szeretni, de aki csak akkor fogja mondani Neked, amikor ezt valóban így érzi... Az vagyok akit, soha nem fogsz megérteni igazán, de akit pont emiatt fogsz "csodálni és végtelenül szeretni" ... Ilyen vagyok, mert én tudom, hogy egy nap sem jön vissza az életből, hogy újraélhesd...

* Gyakran változnak az érzéseink. Talán úgy ahogy a fák lépnek át a télbe, ahogy lehullajtják leveleik. Talán így váltam meg én is az érzéseimtől, lassan mintha soha nem is éreztem volna. Talán így váltam én is ilyen üressé belül. Egy csupasz fa. Csupán ennyi maradt belőlem.

* Az "Igazit" keresed? Én is azt kerestem sokáig, s mikor megtaláltam, rájöttem, hogy hiba volt. Most már az "Igazat" keresem. Mert az "Igazi" szárnyakat ad, s aztán letépi rólad, az "Igaz" odaadja a sajátját, ha zuhanni kezdesz. Az "Igazi" megcsókolja a kezed, az "Igaz" megfogja. Az "Igazi" álmodik veled, az "Igaz" virraszt melletted. Az "Igaziba" belehalsz, az "Igaz" meghal érted, ha kell.

* A szeretetnek nincs szüksége eszményi alakokra. A szeretet olyan, mint... de nem, nincs hasonlat a szeretetre. Nincs oka, nincs magyarázat reá. A szeretet, úgy látszik, önmagáért való. Néha felgyűlik egy emberben és kiárad.

* Szeress egészen mellékesen és szelíden, kissé szórakozottan is, csak úgy, ahogy lélegzik, vagy ahogy egy keddi napon, mikor "nem történik semmi", él az ember. Már nem szeretem, amikor úgy szeretnek, mint egy operaelőadás második felvonásában, mikor az összes kürtök üvöltenek, a reflektorok a szivárvány minden színében játszanak. Szeress úgy, mint egy nem nagyon fontos magánügyet, figyelem nélkül. Akkor, talán, majd én is odafigyelek...

* Mindent megértek – súgja. – Megértem, ha menni akarsz. Igaz, mindannyian azt szeretnénk, ha maradnál. Én is ezt szeretném. Soha az életben nem akartam még semmit ennyire.

* Vannak olyan gyengéd és finom érzésű természetek, akiket valami makacsság, valami szemérem visszatart attól, hogy megnyilatkozzanak, és a szeretett lénynek kimutassák gyengeségüket, nem csak mások jelenlétében, hanem még kettesben is - kettesben még kevésbé; csak ritkán tör fel bennük a szeretet, s annál hevesebben, annál féktelenebbül, minél hosszabb ideig fojtották vissza.

* Alig kaptam levegőt, egész lényem meghajolt szépsége előtt. Szeméből őszinteség sugárzott, mosolya lecsillapította a bennem lévő nyugtalanságot. Finom vonásainak láttán meg akartam őt védeni saját magamtól.

Született feleségek

* - Szívem, tudom, hogy neked most úgy tűnik, hogy a szépség a legfontosabb dolog a világon, de hidd el, nem az.
- Te modell voltál!
- Igen, az voltam. És világéletemben mindig dicsérgettek, hogy milyen szép vagyok, úgyhogy én soha nem gondoltam, hogy keményen kell tanulnom, vagy barátságokon dolgoznom, pláne nem önmagamon, soha. Majd abbahagytam a modellkedést és rájöttem, hogy belül üres vagyok. És nem akarom, hogy te is ilyen légy. Azt akarom, hogy bátor legyél és vicces és ötletes. Nem csak egy burok. Legyen igazi klassz, gazdag belsőd. Megígéred, hogy megteszed magadért?
- (...) Mikortól sminkelhetem magam?
- Tudod mit? Akkortól, amikor rájössz, hogy igazából nincs rá szükséged.

* - Meséltem, hogy mikor tudtam, hogy elveszlek?
- Mikor először láttál a kifutón?
- Nem. Akkor, amikor abban a harmadik utcai étteremben voltunk.
- Hm... már emlékszem!
- Fehér vászonruhát viseltél. És rendeltél egy hatalmas adag oldalast, és olyan étvággyal ettél; könyékig szaftos voltál, húscafatok a fogad közt, a hajad csupa zsír. Mikor végeztél, mondtam, hogy milyen egy malacka vagy. Erre előkaptad a tükröd, megnézted magad és kitört belőled egy hatalmas, boldog, önfeledt, zabolátlan kacagás. Betöltötte a helyiséget. Én meg arra gondoltam, hogy ez az a hang, amit hallani akarok életem végéig. Ezért kértem meg a kezed; semmi köze nem volt a szépségedhez.
- Tudod én mikor döntöttem el, hogy örökre veled akarok lenni?
- Nem. Mikor?
- Úgy körülbelül fél perce.

* - Kivételes nő volt, és én annyiba se vettem, hogy megismerjem. Igen, szétszórtam a hamvait, de jó lett volna tenni valamit, mielőtt hamuvá lett.
- Ezt a leckét mindenkinek meg kell tanulni. Becsülni a másikat, amíg még lehet.

* Nem nehéz meghalni, ha az ember tudja, hogy élt. És én éltem.

* Rengeteg dolog okozhat örömöt: sütés a barátoknak, egy jó nevetés, az adományozás. De azok a dolgok, amik miatt örülünk, nem biztos, hogy értelmet is adnak az életünknek, ha nem szerethetünk valakit.

* Olyan pasi kell nekem, aki robban, ha azt hiszi, hogy elveszíthet.

* - A házasságunk szilárd.
- A jég is szilárd, míg meg nem hasad, és belefulladsz a jeges vízbe.