Valóság és álom
Szeretsz – és azt mondják rád: el vagy varázsolva. Miközben egy tévedhetetlen hang azt súgja a lelked mélyén: itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam.
Amikor szeretünk, felébredünk egymásban.
Ez a valóság.
Minden most születik
Ha valakibe régóta szerelmes vagy, és váratlanul megpillantod az utcán, úgy érzed, mintha most szeretnél bele. Nem azt mondod, hogy „Ja, ezt az érzést már ismerem!”, hanem hirtelen megdobban a szíved. Másképp szeded a levegőt…Jön!...Most mi lesz?!...Föllobban benned a szerelem!
A szerelem addig tart, amíg a társadba minden pillanatban beleszeretsz.
Az Élet forrásában nincs tegnapi víz.
Szakítás
Jó szó. Széttépődsz. Kiszakadt belőled egy másik, és viszi magával lényed legszebb és legkedvesebb részét.
Fáj. Megint fél embernek lenni és fél életet élni, és többé nem igazán boldognak lenni – ez fáj.
Házaspárok „elválnak”, mint vakolat a faltól – de a szerelmesek „szétszakadnak”.
Több mint szerelem
Ha Shakespeare folytatja Rómeó meséjét, az már nem szerelmi, hanem sorstörténet lett volna. Számkivetésben megöregedni, szegényen, három gyerekkel és egy korán öregedő, rossz fogú, csúnyácska Júliával…
Ehhez már nem szerelem kell.
Hanem szeretet.
Szerelem nélkül senki sem élhet
A szerelem az életünk főszava – s ezért benne van minden emberben.
Aki nem szerelmes, az is szerelmes, csak nem tud róla.
Abban lappang.
Néha egy életen át.
Ha mások lelkében búvárkodsz, látod, hogy még a legsivárabb, legdermedtebb és legönzőbb felszín alatt is milyen forró láva bugyog.
Olyan, mint a befagyott tó. Csak a mélyén van élet – fönt halott.
Mi a különbség a szeretet és a szerelem között?
Nem tudsz olyan közel lenni hozzám, hogy ne hiányoznál szüntelenül.
Ez csak a szerelemben van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése