* Szerettelek... úgy szerettelek, ahogy nem tudok és nem is akarok szeretni többé, kritikátlanul. Mindig én voltam a tiéd és nem te az enyém, akkor is távol tőlem, mikor a karomban voltál.
* Én nem akartam sohasem,
s most olvadt testtel, részegen
sodorsz sodroddal, szerelem.
* El kell mennem tőled, mielőtt rám ragad rólad iszonyatos fegyelmed, amellyel magadat óvod meg (...), mielőtt annyira hozzád forrok, hogy megtanulok a szemeddel látni.
* Közömbös emberekkel nem kellemetlen a találkozás, csak unalmas.
* A halottak mindenestül meghalnak, és soha többé nem adható nekik semmi, sem engesztelésből, se szomorúságból, se szeretetből.
* Ki kellett volna dobnia mindent, de rosszulesett a gondolat: a tárgyak közel hozták a távollevőket.
* Az emlékeket, sajnos, nem lehet átadni senkinek örökségül.
* Szeme telefutott könnyel, ám a cseppek nem buggyantak elő, mintha valami különös, makacs erő kiegyensúlyozta volna őket a szemhéjak peremén.
* A hűség tulajdonság, a hála tanítható.
* Semmi az, kicsim, minden előhalál hasznodra van, az utolsó már olyan könnyű lesz, hogy észre sem veszed. Csak a legelső olyan, hogy azt hiszed, belepusztulsz.
* Ha meg akarsz tartani valakit magadnak - ereszd el! Szabadság nélkül nincs semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése