Akarsz-e?

Velem életet játszani akarsz-e? Egy élettérben lélegezni, s jelmezeket próbálni a való világ színpadán. Megtartani a nekünk tetszőt, s belebújni holtomiglan, holtodiglan, soha nem levetni, büszkén, hűséggel viselni.

Akarsz-e gyűrűt hordani, mely azt mutatja, történetünk soha véget nem érő, és az elején, közepén, s a végén csak mi ketten vagyunk főszereplők? Múltam mozifilmjét megismerni akarod? Akarsz legyinteni rá, és azt mondani, oh, badarság, felejtsük el, és rázzuk le végre, mint a cipőnkbe ragadt homokot?

Langyos, meztelen bőrrel hozzám simulni akarsz-e? Mindörökre döntést hozni teliholdas éjen, és velem megvárni a nyári hűs hajnalt. Pogány esküt tenni a szerelem szentségében, hogy velem maradsz egészségben, betegségben, és jóban, rosszban. És akarod-e kórházak mállott, zöld, hideg, csempéinek szorítani homlokod, nyugtatni lüktető elméd, engem várni, értem aggódni? És sírni akarsz–e a hazafelé úton, mert ott kellett hagynod a fojtó, nehéz gyógyszerszagban? Sután, remegve imádkozni akarsz–e értem, amíg táncol előtted az ablaktörlő két gonosz, idegesítő lapátja? Összeszurkált, véraláfutásos kezemet fogni áhitattal akarod-e, lehajtott fővel belecsókolni akarsz-e, mintha az lenne a legszebb női kéz a világon, és te sosem láttál volna ehhez foghatót?

Előttem térdelni akarsz-e? Lábamra szépséges cipőket illeszteni, és úgy térdepelni előttem, mintha a herceg lennél, én pedig addig a napig ocsút válogató Hamupipőke? Soha meg nem feledkezni a napról, amikor először résnyire nyitottuk egymásnak az ajtót, először csak a lábad tehetted be, mintha gonosz útonálló lennél, mert én már nem bíztam az emberekben, nem bíztam egyáltalán senkiben, csak önmagamban hittem, azt gondoltam egyszemélyes hadsereg leszek én, és mindennap újult erővel, felvértezve megyek majd ütközetbe. Nagyon tévedtem, mert egyedül kevés vagyok, túl sokszor sebesültem, és kiröhögtek engem a nagymenők. Felemlegetni, visszahozni ezt az időt akarod-e? Emlékezni, hogyan vetkőztettél, hogyan bontogattad férfias türelemmel lelkem rétegeit, mert úgyis tudtad, mindvégig tudtad, mit találsz majd legbelül. Újra bízni kitartóan a megérzéseidben akarsz-e?

Összepakolni a csomagodat akarod? Belefáradni a szerelembe, megfáradni a felelősség súlya alatt. Könnyebbséget, kötöttségmentességet, szabad szerelmet akarsz-e? Akarsz-e szabadon bolyongani újra a világban, oda vándorolni ahová a lábad visz? Gyenge már az a láb, túl sokat menetelt érzelemmentes sivatagokban, elfáradt már, megpihenne már női ölekben, az én ölemben. Akarsz-e összecsomagolva állni, egyik lábadról a másikra ácsorogni életünk előszobájában, és kiszáradt torokkal, elgyengülve, rekedten súgni, nem kell már ez a szerelem, mert megöl, elemészt, fulladsz tőle, és már nem tesz boldoggá? Akarod-e, hogy marasztaljalak, hogy utánad fussak, hogy felkutassalak és megérezzem az illatod a metróhuzatban? Akarod-e, hogy újra magamba bolondítsalak, hogy újra éhesen, ész veszejtve borulj a testemre, és soha ne akarj többé elhagyni engem? Akarsz-e arcodat a kezedbe rejtve sírni, mert valójában soha nem akartad, hogy mi kettéváljunk? És mondod-e még, hogy szerelem sziámi ikrei vagyunk, és a szétválasztás orvosilag és fizikailag is lehetetlen?

Hinni bennem akarsz-e? Vakon bízni, hogy mégiscsak van igazi, földön is, és égben is. Velem együtt éltetni a kapcsolatunkat, új ruhába öltöztetni, megújítani, frissíteni, napfényben füröszteni akarod-e?

Velem életet játszani akarsz-e?
- Forrás

* Ha most megkérdezném, mi a szerelem, lefogadom, hogy legalább tízféle definíciót hallanék, és valószínűleg mind igaz lenne, de egyik sem közelítené meg azt, amit jelent. A szerelemről nem lehet beszélni, azt érezni kell.
Nikodém Vanda

* Hazamegyek, bárhol legyen is az, ahol szeretteim és barátaim élnek. Otthonomnak érzek minden olyan helyet, ahol szabad akaratomból egy hétnél több időt töltöttem egyhuzamban. A régi görögök úgy tartották, ott a hazánk, ahol jól megy a sorunk. Talán nekik is igazuk van.
Száraz Miklós György

* Nem igazán tudom elmagyarázni, hogy milyen, amikor szerelmes vagy, de olyan, mint amikor kényelemben érzed magad. Mintha lenne egy legjobb barátod. Ez egy csodálatos dolog.
Ashton Irwin

* Nem az a baj, hogy az élet sok mindent ígér, amit aztán nem ad meg, hanem az, hogy sok mindent ad, aztán elveszi.
Juan Carlos Onetti

* Soha, egyetlen férfiért sem érdemes megdögleni! Csak az igaziért! Érte érdemes! Élni!
Száraz Miklós György

* A nagy depin és a mélypontokon két dolog segíti át az embert: a szeretet és a humor. Ezek erős védőhálók, és akik ezek nélkül él, az szegény marad és élete végéig boldogtalan lesz.
Bihari Viktória

* A felesleges adalékokat le kell rázni magunkról. Az olyan adalékokat, amik nem tesznek hozzá az életünkhöz, viszont elvesznek belőle. Lehet az egy eszme, egy fogalom, egy buta szokás vagy akár egy ember is.

Nikodém Vanda

* Mindenki őrült, csak a legtöbb ember megpróbálja leplezni. Nagyon jól csinálják! Nem akarják, hogy őrültnek tartsák őket, ezért alkalmazkodnak, beleolvadnak a tömegbe, olyanok lesznek, amilyennek a társadalom megköveteli, elvárja.
Nikodém Vanda

The Heart Wants What It Wants

* A szív halkan törik össze. Azt hittem, hangos lesz. (...) Azt hittem, túlharsog minden mást. De nem volt hangosabb egy suttogásnál. Egy apró, tiszta hasadás. Egy pillanat alatt megtörtént, és csak annyira fájt, mint egy szúnyogcsípés. Az utóhatása azonban halálos volt.
Cora Carmack

* Sok öreg párban látom még csillogni az örök szerelem fényét. Kivillan a megszokás, az elfáradás, a sorsközösség hétköznapi homályából. Még mindig fogja a kezét. Még mindig rá tud pillantani úgy, mint szerelmes. Messziről néz már ez a tekintet - de ugyanaz.
Müller Péter

* Ha ilyen áldozatot kell hozni, a másik üdvéért fenekestől felforgatni mindent, akkor igazán kell szeretni.
Milena Agus

* Olyan gyönyörű. Nem lehet betelni a nézésével. Sose kell azon izgulni, hogy okosabb-e nálam, mert tudom, hogy az. Mulatságos, de sose kíméletlen. Szeretem... olyan szerencsés vagyok, hogy szerethetetem.
John Green

* Rövid földi életem óta először érzem igazán jól magam. Először érzem azt is, milyen, amikor valaki mindent odaadna értem, és mindent megtenne azért, hogy szeressem... és ez jó. Biztonságot adó, borzongató érzés, hogy ennyire fontos vagyok neked.
A. O. Esther

* A nagy szerelmeknek két fontos napja van: amikor találkozol életed szerelmével, és amikor elveszed feleségül.
Így jártam anyátokkal c. film

* Azt mondják, onnan tudod, hogy igazi egy szerelem, ha annyira fáj, mint egy harapás a lelkeden.
Malú

* Az igaz szerelemben soha nem adjuk fel, még ha a szerelem tárgya könyörög is.
A pletykafészek c. film

... ha nem tudunk felejteni

* Az ivás sok mindent felhoz, ami a lélek mélyén lapul. (...) Ami a józannak a fejében, az a részegnek a nyelvén.

* Ha valaki mindig is pöttyös bögrét akart, erre vágyott, de nincsen a közelben egyetlen bögre sem, az ember hajlamos inni a kristálypohárból is. Azután, ahogy telik az idő, egyre jobban zavarja, hogy kristálypohárból kell innia, így elkezdi rávenni a kristálypoharat, hogy legyen már bögre. Olyanokat mond, hogy "már háromszor megbeszéltük, hogy növesztesz ide oldalra egy kis fület!", meg hogy "sokkal jobb volna mindenkinek, ha nem lennél ennyire átlátszó, kezd idegesíteni"... stb. Ahelyett, hogy keresne magának egy bögrét! Ha valaki bögrét szeretne, igyon abból, és hagyja, hogy más boldog legyen a kristálypohárral. Ez a bögrék szabálya.

* Még ha meg is tud bocsátani egymásnak két ember, vajon el tudják felejteni mindazt, ami történt? És meg tudunk igazán bocsátani, ha nem tudunk felejteni?
Szex és New York c. film

Ami igazán számít...

* Nem nehéz észrevenni a különlegeset, ha sok szart hajigált az utunkba az élet.

* Az otthonod ott van, ahol valaki szeretné, ha tovább maradnál.
Stephen King

* Túlságosan rohanunk. Túl gyorsan beszélünk. Túl gyorsan gondolkodunk, már ha gondolkodunk! Mailezünk, SMS-ezünk, és az üzeneteinket nem olvassuk el újra, nem figyelünk a helyesírásra, megfeledkezünk az udvariasságról. A dolgok értelme vész el.
Grégoire Delacourt

* Úgy gondolom, a legtöbb ember, akit nagy veszteség, akit igazán hatalmas tragédia ér életében, keresztúthoz érkezik. Talán nem azonnal, de amikor a sokk elmúlik, akkor mindenképpen; lehet, hogy hónapokkal, lehet, hogy évekkel később. Ekkor a tapasztalataik hatására vagy többé válnak, mint amik addig voltak, vagy összemennek.
Stephen King

* Az élet csak azért értékes, mert véget ér.
Rick Riordan

* Akartalak... mindennél jobban, mindenkinél jobban. Megtalálni, felfedezni, szeretni. Veled lenni, megélni az életet. Akartam. Akartalak. Aztán mást is akartam. Felejteni. Nem szeretni. Elveszíteni az úton, nem gondolni rád. Soha, soha, soha. Soha nem tudni rólad. De nem lehetett. Nem lehet. Felejteni, nem szeretni, elveszíteni. Csak egyet lehet. Megtalálni. Újra és újra és újra. Szeretni.
Csitáry-Hock Tamás

* Nem az számít, hogy egy hatalmas óceán partján gyönyörködsz a naplementében, vagy lopott perceidben egy pici tó kacsáit nézed. Csak az számít, ül-e melletted valaki.
Csitáry-Hock Tamás

* Akik nem mozdulnak meg, észre sem veszik a láncaikat.
Rosa Luxemburg

* - Olyan hülyének érzem magam!
- Nincs miért szégyenkezned. Örülj, hogy tiszta szívből tudtál szeretni valakit. Nagyon sok embernek nem adatik meg ez a lehetőség. Csak nő, nő bennük az érzés, és alig várják, hogy rázúdítsák valakire. Ne hidd, hogy ezek után nem leszel képes mást szeretni.
Margit Sandemo

* Ijesztő törődni a másikkal, mert mindketten tudjátok, milyen egy szempillantás alatt elveszíteni valakit. Viszont nem hagyhatjátok, hogy a félelem irányítsa az életeteket. (...) Ne éljetek úgy, hogy a múltatok mögé bújtok! Éljetek a pillanatnak! Ha találsz valakit, akivel örökké együtt szeretnél maradni, ne engedd el! Akár egy nap, egy év vagy ötven év lesz az az örökké (...). Ne hagyd, hogy a veszteségtől való félelem megakadályozza, hogy szeresd!
Nicole Williams

* Az ember addig fiatal, ameddig céljai vannak.
Margit Sandemo

* A nők haragja tovább tart a bánatuknál.
George Sand

* Ha adhatok egy jó tanácsot, tanulj meg felejteni, hidd el, nem jó mindenre emlékezni.
Tóth Imre

Meg sem érdemlem

* A szerelem nem ismer korlátokat. Csak egyvalami képes felülmúlni: a gyűlölet.
Csikós Balázs

* Eljön az a pillanat, amikor már nem tudjuk kicsiholni magunkból a szerelem érzéseit. Csak a tragikum marad. Hogy valakiért vagy valamiért éljünk, elveszti az értelmét. Értelmet csak abban a gondolatban találunk, hogy meghaljunk valamiért.
Albert Camus

* Én nem hiszek a nagy fájdalmakban, nagy megbánásokban, mély emlékekben. Minden elmúlik, még a nagy szerelmek is. Ez a szomorú és egyben ez a magával ragadó az életben. Csak egyfajta életszemléletről beszélhetünk, mely feltámad időnként bennünk. Ezért jó, ha mégis volt egy nagy szerelmünk, valami szerencsétlen szenvedélyünk. Ez legalább alibit jelent az oktalan reménytelenségben, amely megöl minket.
Albert Camus

* Hallottam már, hogy a szerelmet a tűzhöz hasonlítják. De ez nem igaz. Ha megérintjük a lángot, elkapjuk a kezünket. A fájdalom hirtelen és gyorsan ér, de azután el is múlik. A szerelem olyan, mint a jég. Észrevétlenül kerít hatalmába, lopva telepedik meg a testben, lebontva a védőgátakat, elfoglalva a szervek legrejtettebb zugait is. Nem forrósághoz, fájdalomhoz vagy égéshez hasonlít, hanem inkább egyfajta belső tompultsághoz, mintha maga a szív keményedne meg és változtatná az embert kővé. A szerelem öklébe zár, és olyan erővel szorít, hogy attól sziklák hasadhatnak ketté, hajótestek roppanhatnak össze. A szerelem feltörheti az útburkolatokat, porrá zúzhatja a márványt, lefonnyaszthatja a faágakról a leveleket.
Anthony Capella

* Akkor ismerjük fel a nagy szerelmet, amikor rádöbbenünk, hogy az egyetlen ember a világon, aki vigaszt nyújthatna, épp az a személy, aki a fájdalmat okozta.
Guillaume Musso

* Te vagy életem legnagyobb adrenalinlökete. A legnagyobb borzongás. A legvadabb utazás. Te vagy az, akire mindig vágytam, és minden, amiről azt gondoltam, hogy meg sem érdemlem. Kivételes vagy. Gyönyörű. Az enyém vagy. És szeretlek.
Julie Kenner

* Így megy ez: beleszeretsz egy lányba, csak azért, mert a puszta látványától remegni kezd a térded. Beleszeretsz, aztán reszketsz, nehogy lelépjen.
Jeffrey Eugenides

* Az emberek képtelenek felfogni, hogy a szerelem tényleg vak. Azt hiszik, lelki társra leltek a szerelmesükben. Lerázzák magukról az egyedüllét embertelenségét, és már ketten vannak az egész világgal szemben. Így aztán összeházasodnak, és mi történik? Egy idő után átnéznek az asztal fölött a reggelinél, és egy vadidegent látnak.

M. C. Beaton

* A szerelem számára az a legrosszabb, ha el kell válni. Tudni, hogy egy nélküle töltött éjszaka következik, egy egész éjszaka, egyedül. Amikor beindulnak az önvádaskodó, ideges gondolatok, az embernek felforrósodik az agya, és megkérdezi önmagát, tetszem-e neki? Követtem-e el hibát? Máshogyan kellene viselkednem? Valami mást kellett volna mondanom? (...) Olyan érzés... mintha valaki elvitte volna a szívemet.
Tore Renberg

* Sosem bírtunk elszakadni egymástól teljesen. Néha úgy éreztem, mindent feláldoznék a szerelméért, máskor meg éppen ellenkezőleg, a lehető legmesszebb akartam kerülni tőle, annak reményében, hogy akkor sikerül majd lenyugodnom, és visszakapnom a lelki békémet.
Elizabeth M. Gilbert

* Ha bárkit feleségül vennék, te lennél az. De ha feleségül jönnél hozzám, az tönkretenne téged. Sosem tudnám megadni neked, amire vágysz. Minden nap egy kicsit meghalnál, és én belehalnék abba, hogy végig kell néznem.
Julia Quinn

Akkor is, ha néha fáj...!

* Akkor is, ha néha fáj... akkor is legyünk egymásnak. Mert kaphat-e az ember nagyobb ajándékot, mint hogy megtalálja azt, akiben lelke másik fele lakozik? Nem. Még akkor sem, ha időnként beleszakad a szíve. (...) Tudom, hogy néha fájnia kell. Különös módon. És így még azt is akarom. Mert abban is ott vagy. Ott van az őszinte szereteted. És így még a fájdalom is erősít. Talán tisztít. Talán időnként segít a továbblépésben. Segít, hogy a földön is tudjunk maradni. Mert szárnyalni sem veszélytelen. Ha lezuhanunk, ha túl közel megyünk a Naphoz, elveszítjük egymást. És ezt nem szabad. Meg kell őriznünk egymást. Akkor is, ha néha fáj.
Csitáry-Hock Tamás

* Két éve úgy járkálok ebben az átkozott városban, hogy mindenen átvilágít egy kék szempár. Mint amikor az ember sokáig néz a napba, és utána mindenütt ott látja azt a kápráztató, színes kis foltot. Hát ilyen nekem ez a tekintet, nem tudom nem látni.
Tóth Krisztina

* A szárnyamra kötött zsineg végét a te lábadra hurkolta az ördög.
Victor Hugo

* Mindennap azt hiszem, máris fokozhatatlanul szeretlek. És másnap mindig arra ébredek, hogy több vagy nekem, mint tegnap.

Pam Brown

* Maga nem utasít el, maga elfogad engem, sőt nyugodt és józan boldogságot kínál nekem, amit térden állva kellene köszönnöm, amíg csak élek. De én nem kérek belőle. Ó, milyen gyötrelmes és iszonyú szerelem az, amely szüntelenül egy meleg szót, egy szívből jövő simogatást koldul, és nem kapja meg! Olyan üres a szívem, mint a koldus gyomra, aki kinyújtott kézzel, sokáig fut maga után. Maga vetett neki szép holmikat, de kenyeret soha. Nekem kenyér, nekem szerelem kellett. Nyomorultan és nincstelenül megyek el, nem adatott meg nekem a maga szerelme, pedig néhány morzsája megmenthetett volna.
Guy de Maupassant

Szabó Magda:

* Szerettelek... úgy szerettelek, ahogy nem tudok és nem is akarok szeretni többé, kritikátlanul. Mindig én voltam a tiéd és nem te az enyém, akkor is távol tőlem, mikor a karomban voltál.

* Én nem akartam sohasem,
s most olvadt testtel, részegen
sodorsz sodroddal, szerelem.

* El kell mennem tőled, mielőtt rám ragad rólad iszonyatos fegyelmed, amellyel magadat óvod meg (...), mielőtt annyira hozzád forrok, hogy megtanulok a szemeddel látni.

* Közömbös emberekkel nem kellemetlen a találkozás, csak unalmas.

* A halottak mindenestül meghalnak, és soha többé nem adható nekik semmi, sem engesztelésből, se szomorúságból, se szeretetből.

* Ki kellett volna dobnia mindent, de rosszulesett a gondolat: a tárgyak közel hozták a távollevőket.

* Az emlékeket, sajnos, nem lehet átadni senkinek örökségül.

* Szeme telefutott könnyel, ám a cseppek nem buggyantak elő, mintha valami különös, makacs erő kiegyensúlyozta volna őket a szemhéjak peremén.

* A hűség tulajdonság, a hála tanítható.

* Semmi az, kicsim, minden előhalál hasznodra van, az utolsó már olyan könnyű lesz, hogy észre sem veszed. Csak a legelső olyan, hogy azt hiszed, belepusztulsz.

* Ha meg akarsz tartani valakit magadnak - ereszd el! Szabadság nélkül nincs semmi.

The First Time:

„Mostanában kezdem úgy érezni, mintha túl sok lenne a zaj. Tudod, túl sok statikus. Az összes hang figyelemért küzd – tanárok, szülők, magazinok. Mi megy be, mi megy ki, ki jó fej, ki nem annyira jó fej. És ezek a szarok olyan hangosak lesznek, hogy úgy érzem, nem hallom a saját gondolataimat. Tudod, csak be akarok ülni a kocsimba és vezetni. De aztán meglátlak téged. Meglátlak a folyosón keresztül: behajolsz a szekrényedbe abban a kabátban, amit annyira szeretsz, és ahogy besimítod a hajad a füled mögé, és meglátsz engem, és mosolyogsz. Csak mosolyogsz, és a zajok elcsendesednek, tudod? És az egyetlen dolog, amit hallok, az a hangod, amikor kiejted a nevemet.”

Fodor Ákos

* Szerves életbe merülten
sebeztem és sebesültem.

* Mindezeken túlvagyok.
El- és megbocsássatok.

* mitől nem félsz:
megölhet; ám amitől
félsz: el is pusztít.

* A szerelem sem úgy pottyan az emberre, mint cserép a háztetőről, hanem már igen szerelmesnek kell lennünk ahhoz, hogy a számtalan szembejövő közül épp mi ketten tudjuk azt mondani egymásnak: te vagy az!

* Van jobb szerető
s van, aki jobban szeret.
- Örülj pontosan.

* Nekem nem kell, hogy
enyém legyen: legyen - és
kapjak belőle.

* A jég
meg az ég
szikrázva simul össze,
a szél
se beszél:
por-hóval kergetődzve
játszanak
- mert szabad...
E fényes-boldog pusztaságban
nincs hazug szó: tisztaság van;
senki se kényszerít, senki se tiltja, hogy válassz,
itt te vagy a kérdés és csak te lehetsz a válasz!

* - Tudsz játszani?
- Tudok.
- És szeretsz is?
- És szeretlek is.

* Nem emlékszem rá,
Azt hiszem: hihetetlen,
felejthetetlen.

* Valami árnyék
megtaposta árnyamat
- nehezteljek rá?

* Nem szeretsz. Érzem.
- Hogy engem? vagy magadat?
Magadban döntsd el.

* Úgy "múltazz" - "jövőzz":
tudd, hogy emléked, terved
jelentelenít.

* Szerelem, amely
nem érik szeretetté:
részeg álom.
Volt.

* Nincs "jutalom", nincs
"büntetés" - csakis
következmény van.

* A pillanat
fellobban és kialszik.
De akkorra már örökre beégett
valami Megnevezhetetlen
mintái közé.

* Nyomorultan, tériszonyban,
könyörögve a semmitsemtudásért,
még mindig magamhoz szorítanék valakit, valamit,
Veszendőt a Veszendő.

* Egy szerelmet eltemetve tartani nagyon hasonlít arra, mint amikor elfojtjuk a dühünket. (...) Egyszerűen felemészti az embert belülről, amíg már másra sem vágyik, mint sikoltozni vagy megrúgni valamit.
Richelle Mead

* - Én nem csapnék ekkora hűhót egy csók miatt!
- Egy csók miatt nem, de a csók szikra, amely lángra lobbantja a tüzet.
Antonio Skármeta

* Az a helyzet, hogy egy pocsék nap végén, nyűgösen, fáradtan, csüggedten álltam a zuhany alatt, és semmi más nem jutott eszembe, mint az, hogy hiányzik, őrülten hiányzik, Mert szeretem, még annál is jobban, ahogy az életemet szeretem. Amíg azon rágódtam, hogy mekkora szívás az egész, ott somfordált körülöttem a halk gondolat, hogy ha velem lenne, még ez a sok borzalom is elviselhetőnek tűnne. Mellette hajlandó vagyok kiegyezni az élet viszontagságaival.

* Két felnőtt ember, aki nem bír meglenni egymás nélkül, miért nem bír meglenni egymással?
Fekete Gyula

* Tisztára, mint a filmekben: a nagy találkozás, a kibékülés. A happy end. Csak az a gond, hogy a való életben nem zene és stáblista következik, hanem végig kell csinálni azt is, ami a nagy találkozás után jön. Meg kell birkózni a kimondott szavaink utóhatásával, a tetteink következményeivel. Mindazzal, ami miatt kis híján kárba veszett minden. És még mindig kárba veszhet. Ezért nézünk szívesen ilyen filmeket: mert a való életben semmi sem megy ilyen könnyen.
Emma Chase

* Ha egy másik emberre építed az életedet, az nem azt mutatja, hogy szereted, csak azt, hogy függsz tőle.
Sean Covey

Boldogság

* Három éve láttam utoljára az arcod. Vajon meglátogatlak-e éjjelente az álmaidban, vagy nappal az emlékeidben? Vajon kísértem az óráidat, ahogy te az enyémeket, és vajon engem látsz-e, amikor őrá nézel? Hogyha van lelkünk, az a szerelmünkből van, amit nem halványít az idő és nem tép szét a halál.

* Ne azért akarj együtt lenni valakivel, hogy téged erősítsen, hogy tőle kapd meg a szeretetet, amire vágysz. Azért legyél együtt valakivel, mert vele akarsz lenni.

* Azt hiszem, nem is veszek levegőt, amikor nem vagyunk együtt (...). Ami azt jelenti, hogy amikor hétfőn reggel találkozom veled, már hatvan órája nem lélegzem. (...) Amikor külön vagyunk, csak rád gondolok, és amikor együtt vagyunk, csak pánikba esem. Mert minden másodperc nagyon fontosnak tűnik. És mert annyira elveszítem a kontrollt, nem tudom visszafogni magam. Már nem is a sajátom vagyok. A tiéd vagyok, és mi lesz, ha úgy döntesz, hogy nem akarsz engem? Mert hogyan is akarhatnál úgy, ahogyan én akarlak téged?
Rainbow Rowell

* Reggelente, mikor egyedül ébredek, sokszor eszembe jut milyen rossz lenne ha mindig így lenne. Hogy milyen rossz lenne enélkül a mérhetetlen boldogság nélkül élni, mint, amit most érzek. Mert érzem ilyenkor is ha egyedül vagyok, Legyen reggel vagy este vagy délután a munkában. Űr lenne bennem nélküle. Semmi olyanra nem vágyom, amit ne ketten élnénk át. Vele teljes és egész az életem.

* Nincs okunk azt hinni, hogy valaha megszűnik a szerelmünk. Viszont minden okunk megvan azt hinni, hogy nem fog.
Rainbow Rowell

* Van, amikor mindegy, mit teszel. (...) A sakkban ezt úgy hívják, lépéskényszer, amikor akármit is lépsz, mindenképpen veszítesz.
Mr. Nobody c. film

* Én pedig, bármi történjen is, nem fogom hagyni, hogy boldogtalan legyél. Összes terhedben osztozni fogok. Ott állok majd melletted, és támogatlak. De azt nem hagyom, hogy őrületbe hajszold és tönkretedd magad! Hogy okos lányként helyénvalóknak feltételezz butaságokat. Nekem akkor is vigyáznom kell rád, amikor te azt gondolod, nincs rá igényed. Mert a sors lehet, hogy farkasszemnézésben jobban teljesít, de mi ketten túlerőben vagyunk. Együtt úgy alakíthatjuk a dolgokat, ahogy mi akarjuk. Érted?

*...Rájöttem, hogy létezik olyan ember, aki azt érti, aki én vagyok. Rájöttem, hogy két ölelés között mekkora különbség lehet. Hogy nem kell félnem, ha áttetsző leszek vagy túlcsordulok szeretettel. Hogy van valaki, akinek a szemében ugyanaz történik, mint az enyémben.

* Sírt önmaga miatt, sírt, mert megváltozott, és mert néha a legjobbféle változás is felér egy apró halállal.

* Három éve láttam utoljára az arcod. Vajon meglátogatlak-e éjjelente az álmaidban, vagy nappal az emlékeidben? Vajon kísértem az óráidat, ahogy te az enyémeket, és vajon engem látsz-e, amikor őrá nézel? Hogyha van lelkünk, az a szerelmünkből van, amit nem halványít az idő és nem tép szét a halál.

* Néha azok, akikről nem képzelünk semmit, tesznek olyasmit, ami mások számára elképzelhetetlen.
Kódjátszma c. film

* "A szép lány és a szörny" fontos tanítása úgy szól, hogy szeretni valamit már akkor kell, MIELŐTT az szeretetre méltó.
Bruno Bettelheim

* Ha választanom kellene a testi és a szóbeli bántalmazás közül, inkább egy verésnek tenném ki magam. Annak megmarad a nyoma, így az emberek legalább sajnálnak érte. A szavaktól az ember csak megbolondul. A sebek láthatatlanok. Senki nem törődik vele. A valódi sebek százszorta gyorsabban gyógyulnak, mint a sértések.
Susan Forward

* Nő nélküli világ, levegőtlen.
Albert Camus

* Aki szeret valakit, annak nincs választása. (...) A szeretet megfoszt bennünket a választási lehetőségektől.
Cassandra Clare

* Az érzések csak rontanak a helyzeten, amikor az embernek menekülnie kell.
Susana Fortes

* A pacsirta nem csak vihar előtt és vihar után, de vihar közben is énekel.
Füle Lajos

* Elmegy. Kinyitja az ajtót, elmegy anélkül, hogy visszanézne. Becsukja az ajtót maga mögött. Állok az ablaknál, és nézek utána. Gyors léptekkel távolodik, alakja eltűnik az egyik épület árnyékában. Még akkor is sokáig nézem azt a helyet, amikor már régen nem látom. Talán valamit elfelejtett elmondani, és talán még visszatérhet - reménykedem. De nem jön vissza. Csak a hiánya marad utána, mint valami horpadás a térben.
Murakami Haruki

* Mindig saját magad első osztályú kiadása légy, ne valaki másnak a másodosztályú változata.
Judy Garland

* A valódi tragédia az, ha valaki soha életében nem próbált a végsőkig küzdeni, ha nem jutott el a teljesítőképessége határáig, ha sohasem talált rá valódi önmagára.
Arnold Bennett

* Semmi a világon nem éri meg, hogy elforduljunk attól, akit szeretünk.
Albert Camus

* Mindig lehetetlennek tűnik, mielőtt megcsinálod.
Nelson Mandela

* Mindig jön egy pillanat, mikor már elege van az embernek a bezártságból, a munkából, a bátor helytállásból, és egy nő arcát vágyik látni, egy szeretettől átforrósodott szívet érezni maga mellett.
Albert Camus

* Mi, emberek alapvetően optimisták vagyunk az idővel kapcsolatban. Mindig azt hisszük, hogy lesz még elég idő ezt-azt csinálni a többi emberrel. Elég idő, hogy elmondjunk nekik dolgokat. Aztán történik valami, és hirtelen ott állunk, és olyan szavakra gondolunk, mint a ha.
Fredrik Backman

* Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.
Márai Sándor

* - Pont jókor jössz, mert ez a nap legjobb része.
- Melyik az a rész?
- Az, amikor te meg én mi leszünk.
Micimackó c. film

* Ha bárkit meg akarsz tartani az életben - soha ne tartsd magától értetődőnek, hogy melletted van!
Richard Bach

* Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked.
Friedrich Nietzsche

Stephen King:

* Semmihez sem konyítok, ami fizikai szempontból egyáltalán javítana az élet minőségén. Még a befagyott vízvezetéket se tudom rendben hozni a házamban. Egyedül ahhoz értek, hogy azt mondjam, tessék, így lehet újszerűen szemlélni valamit. Lehet, hogy másnak az csak egy felhő, de nézzenek oda, nem olyan, mint egy elefánt? Az emberek pedig hajlandóak fizetni, hogy megmutassam nekik, mert ők maguk már teljesen elveszítették ezt a képességüket. Ezért fizetik az írókat és a képzőművészeket, csakis ez ad létjogosultságot nekünk, a súlyhatár fölötti poggyásznak. Madárka vagyok a civilizáció hátán.

* Kell egy kis flúg az íróvá váláshoz, mert olyan világokat kell elképzelnünk, amelyek nincsenek. Hangokat hallunk, elhihetünk valamit, megtesszük mindazt, amiről gyerekkorunkban azt mondták nekünk, hogy nem szabad. Vagy pedig azt mondták, hogy válasszuk külön a valóságot meg azokat a dolgokat. A felnőttek jobbára így reagálnak: "Persze, van egy láthatatlan barátod, ez aranyos, majd kinövöd." Csakhogy az írók nem növik ki.

* Nyomasztó világban élünk, amely tele van háborúkkal, kegyetlenséggel, értelmetlen tragédiákkal. E föld minden lakójának bőven kijut a boldogtalanságból és az álmatlan éjszakákból. Ha még nem tapasztalták, meg fogják tapasztalni.

* Amikor a múltról van szó, mind költők leszünk.

* Az ember azt hiszi, az első szerelem édes, és akkor a legédesebb, amikor az a bizonyos első kötelék elszakad. Ezrével hallhatnak pop- és countryszámokat, amelyek mind erről szólnak: egy bolond fiúnak összetörték a szívét. Bizony, az első szerelem a legfájdalmasabb, az gyógyul a leglassabban, és az után marad a legszembetűnőbb heg. Hát akkor mitől olyan édes?

Bízom benned.

* Bízom benned, ez többet jelent, mint a szeretlek. Sokkal fontosabb.
Shameless - Szégyentelenek c. film

* Bármelyik nap lehet a legutolsó az életünkben, anélkül, hogy tudnánk erről. S emiatt egyetlen napnak sem szabad úgy nekiindulni, hogy rossz érzéseket hagyjunk szeretteinkben vagy rendezetlen konfliktussal csapjuk be magunk mögött az ajtót.
Szilvási Endre

* - Ha ez a szerelem, nekem nem kell. Vedd el tőlem! Kérlek! Miért fáj ez ilyen nagyon?
- Mert igazi volt.
A hobbit - Az öt sereg csatája c. film

* Amikor szerelembe esünk, úgy érezzük, mintha a mögöttünk lévő évszázadok és generációk összefogtak volna az érdekünkben, hogy ez a találkozás itt és most létrejöjjön. Bármilyen furcsán hangozzék is, az ember a szívében, a csontjaiban hordozza a megérzést, hogy az univerzum és az idő minden egyes darabkája, az összes titkos nyíl mind erre a helyre irányított, ahová most végre megérkeztél, és ahol mindig is lenned kellett.
David Levithan

* Tudod, az, mikor kitartasz valaki mellett tűzön-vízen át, és megadnál neki mindent, mindegy, hogy az milyen áldozatokkal jár, az a szerelem! És ha szeretsz valakit, akkor nem állsz le soha. Akkor se, ha hülyének néznek, vagy neveznek, akkor se, akkor pláne nem! Egyszerűen nem adod fel, mert ha feladnám, ha hallgatnék a világra, továbblépnék és keresnék valaki mást, akkor az nem szerelem lenne, hanem... akkor az valami eldobható dolog lenne, amiért nem érdemes harcolni.
Így jártam anyátokkal c. film

* Most már érzem, milyen az igazi szerelem. Ami teljes embert kíván. Ami felemészt. A szerelem erős; képes összetörni az embert és képes kiegészíteni.
Abbi Glines

Kaposi Krisztina idézetek:

* Elhatároztam, hogy még egyszer, utoljára jól megnézem majd életem legnagyobb szerelmét, hogy mindenre, a hegre a homlokán, a görbe kisujjára, de még a szeme alatti apró ráncokra is emlékezni tudjak, amikor (...) előhívom elmémből a legtitkosabb és a legszebb pillanatokat.

* Igen, szerettelek én is, mindennél, mindenkinél, önmagamnál is jobban. De te megölted a szerelmemet azon a reggelen a tekinteteddel, ahogy rám néztél... és a szavakkal, amiket kimondtál.

* Most már tudom, hogy nem vagy jégcsap, már ismerem az igazi arcod, tudom, hogy a szende úrilány az érintésemtől igazi démonná válik. És ezzel nem tudok betelni! (...) Nem tudok elégszer rácsodálkozni a szenvedélyedre! És tudom, hogy te vagy a legjobb dolog, ami valaha is történt velem!

* Imádom nézni, ahogy alszol, vagy hallgatni az egyenletes légzésedet. Imádom az illatod és a hangod. Imádom, ahogy jössz-mész a házban, vagy motozol a konyhában. Imádom, ahogy hozzám bújva olvasol, vagy TV-t nézel. Imádom, hogy telerámoltad a fürdőszobát a kenceficéiddel, és hogy kiszorítottad a ruháimat a gardróbból. Imádom, hogy itt vagy, hogy egyáltalán vagy nekem.

* Nem hiszem, hogy valaha is találkozom még az életben olyan férfival, akinek úgy bele tudnék feledkezni a kék szemébe, mint a tiédbe.

* Nem tudom, hogy mi vár még ránk az életben, de az biztos, hogy ha ezer évig élünk is, az én utolsó tiszta gondolatom te leszel, a tiéd pedig én! (...) Mert mi összetartozunk, bármi történt is.

* Azt olvastam valahol, hogy ha az ember meghal, akkor a lelke kiszáll a testéből, és látja a földi porhüvelyét. Bár én fizikailag nem haltam meg, a lelkem mégis elhagyta a testemet és kissé távolabbról figyelte a történéseket. Bence ugyan fel sem állt az asztaltól, mégis puszta kézzel kitépte a szívemet, a földre dobta és megtaposta. (...) A testem kibotorkált a dolgozószobából és megtámaszkodott a folyosó falánál. Most hogyan tovább?

* Először csak egy apró csókocskát kaptam, ismerkedő, mondhatnám félszeg kis csókot. Aztán mélyet sóhajtott, a két kezébe fogta az arcom, és olyan szenvedéllyel vette birtokba az ajkamat, hogy azt hittem ott, menten belehalok a gyönyörűségbe. (...) Hosszan csókoltuk egymást, majd egy pillanatnyi szünet után újrakezdtük. Nem tudtam gondolkodni, csak az számított, hogy (...) ajka az enyémen van, az elmém csak ezzel az élménnyel volt tele.